Rékaképek

Rita nagynénim 19, Fanni unokatesóm 4 éves lett!
Boldog szülinapot!

Nagyon sajnálom, hogy mostanában nem tudok annyit foglalkozni a naplóval, amennyit ténylegesen szeretnék, és így sajnos nem tölti be azt a feladatát sem, amiért eredetileg elkezdtem: események megörökítése, Réka fejlődésének követése... pedig volna mit lejegyezni... na, szaladok öltözni, rohanok angol órára.

A nagy mumus

Nálunk a kiságy az. Nem tudom, miért, nem is értem, miért alakult ez így, hiszen kb. 2 hónapos kora óta nem aludt benne egy percet sem, és nem tudom, hogy lett volna bármiféle félelmetes, negatív élménye vele kapcsolatban.

Ha csak megpróbálom bele tenni, hogy kiválasszon egy játékot magának, kétségbeesett ordításba kezd.

Ma mostam fel, de Réka nemigazán hagyta, tapicskolt a nedves padlón, maszatolt. Hogy gyorsítsak a tempón, és ne kelljen a fél délutánt felmosással tölteni, beraktam a kiságyba a kis ördögfiókát. Tudtam, hogy sírni fog. De arra a kétségbeesett, sikítós sírásra nem voltam felkészülve. Szinte önkívületben ordított, nyújtogatta felém kis kezeit, és könyörgött(!), dede, dede, gyere!

Felmosás szüneteltetett, Rékát csitítgattam, ölelgettem-puszilgattam negyed órán át! Olyan nehéz volt megvígasztalni...

Kukurikú és csiki-csiki...

a két legújabb szó, amit Réka mondogat. A maga nyelvén persze, ami olyan vicces, hogy mindig jókat derülünk, amikor előadja :) A kukurikú kb. gugligugligúúú, a csiki-csiki pedig giglgigl, de olyan zabálnivalóan mondja!

Kedves olvasóink,

hamarosan csak meghívóval lehet olvasni a Rékanaplót.

Aki szeretne velünk maradni, az szóljon!

Köszönöm!

Köszönjük...

a sok névnapi köszöntőt, nagyon kedvesek vagytok!

Igyekeztünk érzékeltetni Rékával, hogy ez a nap kicsit más, mint a többi, bár ő szerintem ezt abból mérte le, hogy mindenki meglepte valami kis "apróssággal". Fantasztikusabbnál fantasztikusabb játékokat kapott, a síró babával még most sem tud betelni, a fürdős békát mindenhova cipelné magával - szétcsöpögtetve egy kádnyi vizet, a képeskönyvet kétóránként át kell lapozni, a rajztáblára csigabigát és cirmos cicát rajzolni, a legújabb zenélő kütyüjét pedig (amit ő maga választott a boltban) Apa már tegnap este unta...

És, a legújabb - és legkedvesebb - szokása most, hogy "ellök" (vagyis le kell ülnöm a földre), aztán az ölembe kucorodik a babájával, és indulhat a játék!

Szól

Dolga végeztével mutat a pelenkájára és mondja: kaka :)

Rékaképek

A Pilisben jártunk tegnap

Apa rokonait látogattuk meg, akikkel már régen találkoztunk, és még régebben tudtunk beszélgetni egy jót.

Réka aludt odafelé, cca. másfél órát, pedig ébredés után indultunk. Háromfogásos ebéddel vártak bennünket - és persze sok-sok szeretettel, Réka szinte azonnal oldódott a számára idegen helyen és társaságban, mosolygott, nevetett, játszott, szaladgált. Bár itthon soha nem bántja őket, most valahogy mégsem fért el a szobanövényektől, a legjobban pedig a fél embermagasságúra nőtt vizsla és a kutyányira hízott macska izgatta a fantáziáját. Miután jól beebédeltünk, sétáltunk egyet a község kisutcáin. Olyan gyönyörű szép napos idő volt, hogy a kabát és a pulóver is lekívánkozott rólam, és végül sajnáltam, hogy úgy felöltöztünk. Bár Rékát igencsak elnyomta a friss levegő, a délutáni szundit most kihagytuk, és a hazafelé útra tartogattuk...

Olyan igazán jólsikerült nap volt a tegnapi, bárcsak többször lenne lehetőségünk rá!

Rékaképek

Kicsit fényképeztem a hétvégén, elvégre a 16. hónap sem múlhat el nélkülük :)

Bánatunkra kutyaütő hideggel köszöntött be az ősz. A kerékpározáshoz a sapka és a sál mellett már most elő kellett venni a kesztyűt és az overallt is... mi lesz itt télen?! Egyébként, mint az jól látható is, Réka hosszában kinőtte a kis kezeslábast... majdnem térdig ér neki a másfél évesekre szabott ruhadarab......

És még a fenti képek apropója: megtanult inni a kulacsból!

A következő képsorozat esténként készült, fürdés után, lefekvés előtt, amikor lehet még egy kicsit játszani, ugrabugrálni, hancúrozni, és nagyokat nevetni!

És a legvégére tartogattam a kedvencem, a teli szájjal kacagó-nevető Rékáról!